Igeragozás - múlt idő
Ahogy a magyar nyelvben, úgy a szlovákban is létezik múlt idő. Ezt olyan cselekvés kifejezésére használjuk, amely a beszédünk pillanatában már nincs folyamatban, tehát már nem aktuális.
A szlovák múlt időt úgy képezzük, hogy az alap ige végére a -ť helyett egy –l betűt teszünk, ami a múlt idő jele, valamint egyes és többes szám 1. és 2. személyében hozzákapcsoljuk a BYŤ (lenni) létige megfelelő jelenidejű formáit.
Példa: písať (ír)- písal som (írtam)
Fontos megjegyeznünk, hogy egyes számban különbséget kell tenni, hogy férfiről vagy nőről beszélünk. Ha nőről van szó, akkor az –l után kell egy –a is.
Példa:
Ja som písal. Ja som písala.
(Én írtam. - férfi) (Én írtam. - nő)
Többes számban az –l betűhöz egy –i is kapcsolódik.
Példa:
+
My sme písali.
(Mi írtunk.)
LÉTIGE RAGOZÁSA MÚLT IDŐBEN (byť)
Egyes szám Többes szám
1. ja som bol/-a 1. my sme boli
2. ty si bol/-a 2. vy ste boli
3. on bol 3. oni/ ony boli
ona bola
ono bolo
*ha nem használunk névmást, vagy a mondatot ezzel a szóval kezdjük, akkor megváltozik a szórend: bol/-a som; bol/-a si, boli sme, boli ste
LÉTIGE TAGADÁSA MÚLT IDŐBEN (nebyť)
Egyes szám többes szám
1. ja som nebol/-a 1. my sme neboli
2. ty si nebol/-a 2. vy ste neboli
3. on nebol 3. oni/ony neboli
ona nebola
ono nebolo
*ha nem használunk névmást vagy ha a mondatot így kezdjük, akkor a szórend változik: nebol/-a som, nebol/-a si, neboli sme, neboli ste
IGERAGOZÁS
Múlt időben az igéket 4-féle minta szerint képezzük.
1. Chytať
Egyes szám Többes szám
1. Chytal/-a som 1. chytali sme
2. Chytal/-a si 2. chytali ste
3. Chytal/-a/-o 3. Chytali
Így ragozunk minden igét, amelyben a –ť előtt magánhangzó van.
Példák: mať (birtokolni), čítať (olvasni), písať (írni), ležať (feküdni), bežať (futni), pršať (esni), robiť (csinálni), prosiť (kérni), variť (főzni), pracovať (dolgozni), tancovať (táncolni), skákať (ugrálni), hádzať (dobni).
2. Chudnúť (fogyni)
Egyes szám Többes szám
1. Chudol som/chudla som 1. chudli sme
2. Chudol si/chudla si 2. chudli ste
3. Chudol/chudla/chudlo 3. Chudli
Ebbe a csoportba olyan igék tartoznak, amelyeknek –núť végződésük van, előtte pedig mássalhangzó. Ezeknél az egész végződést levágjuk és férfiak esetében az –ol, nők esetében a –la végződést tesszük hozzá.
Példák: padnúť (elesni), mrznúť (fagyni), kvitnúť (virágozni), slabnúť (gyengülni), kopnúť (rúgni), seknúť (vágni).
3. Trieť (dörzsöl)
Egyes szám Többes szám
1. Trel/-a som 1. Treli sme
2. Trel/-a si 2. Treli ste
3. Trel/-a/-o 3. Treli
Ebbe a csoportba olyan igék tartoznak, amelyekben a -ť előtt –ie vagy –ú van. Ragozásnál –ú –u betűre, az –ie –e betűre változik.
Példák: minúť (elfogyni), hynúť (pusztulni), rozumieť (érteni), vidieť (látni), zotrieť (letörölni), umrieť (meghalni).
4. Pásť (legeltetni)
Egyes szám Többes szám
1. pásol/pásla som 1. Pásli sme
2. pásol/pásla si 2. Pásli ste
3. pásol/pásla/páslo 3. Pásli
Ebbe a csoportba olyan igék tartoznak, amelyekben a –ť előtt mássalhangzó van. A mássalhanzó és az –l közé tennünk kell egy –o magánhangzót hímnemben.
Példák: niesť (vinni), hrýzť (harapni), liezť (mászni), triasť (rázni).
Figyelem!
Ha a –ť előtti mássalhangzó egy –c, akkor múlt időben –k betűre változik.
Példák: piecť (sütni)- piekol/piekla, tiecť (folyni)- tiekol/tiekla, obliecť (öltözni)- obliekol/obliekla